Új bejegyzés Frissítés

2008.05.08. 20:26

Ezekben az órákban már több tízezer zarándok halad Csíksomlyó felé! Én is ezt tettem az elmúlt tizenegy év minden tavaszán, e pünkösd előtti áldott napokban. Tudtuk: ott már készülnek fogadásunkra székely barátaink. (Áldja meg Isten a vendégfogadó, szerető jóságukat, áldozatukat) Mi az, ami oda vitt és oda visz ma is, százezreket? Mennek oda, ahol magyarságunk öntudta visszanyerheti józan eszméletét. Különösen fontos ez manapság, amikor még mindig alig vagyunk képesek kiheverni az elcsatolt részeken élő testvéreink megtagadásának megbocsáthatatlan bűnét. Mennek, tisztelegni a csodatevő szobor ábrázolta Égi Anya előtt. Mennek felkapaszkodni a Kissomlyó és  Nagysomlyó közti nyeregbe, mely égi Édesanyánk drága ölét jelképezi, már majd ezer év óta. A magyar és székely nép oda sereglik csapások idején éppúgy, mit a béke és jólét napjaiban. Pártfogást és közbenjárást remélve. Az odaérkező zarándok magyarok lelkében feltárul Csíksomlyó titka: megváltást találhat, megbocsátást és vigasztalást, meghallgatást remélhet. Ezt teszi a gyermek is, mikor édesanyja ölébe bújik. Érthetővé válik ott ragaszkodó hűségünk az Istentől kapott édes anyanyelvünkhöz. Hűségünk az Istenhez. A Szent Koronához, mely megőrzött bennünket ezer éven át. De ott bűnbánó lélekkel rádöbbenhetünk könnyelmű hűtlenségeinkre is, melyre nem mentség a befolyásolók aljasága. A több mint félmilliós testvéri közösségben, felizzik újra a vágy, bár csak minden magyar érezné, milyen jó összebújni, egy akarattal a végtelen kék ég alatt, a tágas csíki medence felett. Érezni azt, hogy mindnyájunkat átölel a bennünket különös módon is szerető Édesanyánk. Ezektől az együtt imádkozásoktól remélhetünk áldást Székelyföld határaira és egész Hazánkra. Ez képes megerősíteni bennünk a Szülőföldhöz, és annak vallásaihoz való ragaszkodásunkat. Ennek a közös imának ereje fogja majd egyszer visszavezérelni azokat, akik a nehéz megélhetési gondokkal küzdve idegenbe vándoroltak Ez fogja kieszközölni, ennek a ma oly szerencsétlen napjait élő drága Hazánknak, az Ég oltalmazó, felemelő segítségét. Csukor Árpád

2008.05.04. 08:13

Anyák napján, nézzétek, hogy Kibédi Ervin, - a fanyar humoráról híres, komikus szerepekben népszerű, lomha mozgású és sajátos szem- és arcjátékú színész, - mily gyönyörűen szólt az Édesanyjához:  Ahogy a napok rövidülnek... Ahogy a napok rövidülnek Úgy érzem, mintha köd borulna rám. Ahogy az éjjelek lehűlnek, Mind gyakrabban jut eszembe anyám. Mit oly sokszor elhalasztottam, Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár. Jóvá tenném mit mulasztottam, De nem lehet, mert Ő már messze jár. Ó mennyi mindent nem tettem meg! Még nem késő, - te még megteheted, -  Megőszülve is maradj gyermek, Mondd meg neki mennyire szereted. Két keze érted dolgozott csak. Mindennél jobban szeretett. Az éjet is nappallá téve Óvott téged és vezetett Míg lehetett, míg lehetett. Most vár valahol megfáradtan Nem kér sokat, csak keveset. Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót Egy vigasztaló kedveset. Tán még lehet, tán még lehet. Amit akkor elfelejtettél, Talán még jóváteheted. Hát menj, rohanj és simogasd meg A téged védő két kezet Amíg lehet, amíg lehet. A szíve érted dobogott csak. Amíg belebetegedett. De Ő titkolta, nem mutatta, Nem mondta el, hogy szenvedett. Csak mosolygott és nevetett. S ha olykor nagyon elfáradtál, Ő hozta vissza kedvedet. Ő tanított beszélni téged, Nyitogatta a szemedet. Mert szeretett, úgy szeretett. Bárhol is vagy, hát fordulj vissza. Az ember másként nem tehet És csókold meg, amíg nem késő Azt az áldott édes szívet Ha még lehet, ha még lehet. (TEDD, AMÍG TEHETED!) Cs. Á.

2008.05.04. 08:05

Húsvét 7. vasárnapja van! A 33 évet köztünk elő Krisztusnak elég volt 3 év, hogy az emberiség számára legfontosabb tanításait átadja nekünk. Fontos volt neki, hogy szóljon megváltásunkról, hogy hogyan éljük életünket félelmek nélkül. Arról is biztosított bennünket, hogy Isten országában mindenki egyaránt fontos. Hogy mindnyájan Isten képmásai vagyunk. Még azok is, akik ezt szívesen tagadnák. Még azok is Isten képmásai, akikről ezt elképzelnünk, eléggé nagy nehézséget jelent számunkra. Krisztus óta az igazán fontos dolgokat, - minden generációnak, a neki juttatott kegyelmi segítséggel, - fel kell tudnia fogni. Az ember a tömegben könnyen elbizonytalanodhat. Hiszen a tömegben vannak, akik „hozsannáz”- nak, és vannak akik „feszíts meg!”- et kiáltanak. A Jézus mennybemenetelére való emlékezésünk hangsúlyozza számunkra, hogy Jézus szabadságot ad személyiségünk kiteljesedésére. Mi nem csak az eget bámulva nézünk a Felemelkedő után, hanem az apostolok megnyugvásával és örömével a szívünkben, igyekszünk tenni azt, amit ők is tettek. Ki - ki, küldetésére indult. Tegyük mi is mindig, ami a dolgunk. Tegyük azt, amivel egymásban a köztünk lévő Urat szolgáljuk és szolgálhatjuk. Legyen szép a vasárnapotok! Cs. Á.

2008.05.01. 11:38

Örömhírem is van számotokra, ezen a szép ünnepen: (Ha már tudjátok, akkor is szívet melengető a hír! Ismételgessük!) Gyimesbükkben, - a Tatros folyó partjánál, a Kőorr csúcsán levő Rákóczi-vár romjaival szemben, - van a Szent István - i, történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza. Ezt most lelkes és önzetlen magyar, székely és csángó kezek, szép összefogással felújították. Felszentelése május 11.-én délben lesz, a csíksomlyói, pünkösdi búcsú másnapján. A tervek szerint Magyarországról, a magyar Szent Koronás címerrel díszített mozdony vontatta különvonat érkezik a Monarchia határkövéig. (Ó, ha én is ott lehetnék!!)  Csukor Árpád Bővebben: http://erdely.ma/autonomia.php?id=35948 http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=35949

2008.05.01. 11:34

Urunk mennybemenetelének ünnepe van ma a világegyházban! Régi magyar elnevezése szerint: Áldozócsütörtök, mert régen, ezen a napon járultak első szentáldozáshoz a gyermekek. Magyarországon, - még mindig, - csak a rákövetkező vasárnap ünnepelhetjük. (Svájcban, és több nyugati államban munkaszüneti nap!) A negyven napon át, feltámadását többszöri megjelenésével is bizonyító Jézus Krisztus, ezen a napon apostolainak szemeláttára felemelkedett, majd felhő takarta el szemük elől. Előtte elhangzott utolsó hozzánk intézett mondata: „Én veletek vagyok a világ végéig!” (Mt 28,20) Ha csak egy pillanatra is, de tudnánk az apostolok ihletett meghatódottságával szemlélni ezt a jelenetet! Akkor már nem a szemünkkel, de hitünkkel látnánk tisztán, - és mindent képesek lennénk megérteni az életről! Az Olajfák hegyén van egy kő, melyen a hagyomány szerint Krisztus állhatott mennybemenetele előtt. Kegyes és szép emlék ez. De Ő nem ilyen nyomot hagyott maga után. Ránk hagyta szeretetét. Nekünk ezt kell továbbítanunk a világ felé. Önzetlenül, tisztán, csorbítatlanul. És a Titkot: ahogyan a mennybe ment, úgy fog eljönni ismét! Magával vitte ember voltunkat. Szíve itt maradt, hogy átalakítsa a mi szívünk, Szent Szívéhez hasonlóvá. Legyen szép az Ünnepetek! Cs. Á.

2008.04.25. 06:42

Holnapután Húsvét 6. vasárnapja lesz! (Mivel nem leszek számítógép közelben, ezért már most küldöm soraimat. Örömmel tölt el, hogy várjátok!) Tegyétek széppé a vasárnapot a következő kis mese tanulságának végig gondolásával. A világ egyik elhagyott szegletén, erdő mélyén, volt egy létra. Öreg, elhasznált fából készült. Fenyők, nyírek vették körül, gyönyörű fák. Közöttük a létra valóban nyomorúságosnak tűnt. Az erdőben dolgozó favágók oda érkezve, sajnálkozva nézték. - Még arra sem jó, hogy tüzeljünk vele, - mondták. Az egyik fogta a fejszéjét és két jókora ütéssel, szétvágta. Egy perc alatt szétesett. Tényleg semmirevaló kis létra volt. A favágók nevetgélve indultak haza. Pedig ez volt az a létra, amelyre minden este egy emberke mászott fel, hogy meggyújtsa a csillagokat. Attól az éjszakától fogva nem voltak csillagok az erdő fölötti égen! (Bruno Ferrero nyomán) Bennünk is van egy létra. Talán csekélységnek tűnik azokhoz a dolgokhoz képest, melyek naponta körül vesznek minket. Ez az a létra, amelynek a tetejéről élet-egünk csillagait gyújthatjuk meg. Imádságnak hívják. „Ne aggódjatok semmiért. Minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kérésteket Isten elé, hálaadástokkal együtt. Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és elméteket Jézus Krisztusban” (Fil 4, 6-7)Ő tegye széppé vasárnapotokat! Csukor Árpád

2008.04.24. 20:51

KÓRUSÜNNEP A BÁTASZÉKI TEMPLOMBAN! A Bárdos Zenei-Hetek keretében, egyházzenei hangverseny lesz, 2008. április 27. 15 órakor. A fellépő kórusok: Bátaszéki Kismődi Ferenc Énekegyüttes Bátaszéki Pedagógus Kórus Bátaszéki Szent Cecilia Kórus Bölcskei Női kar Dombóvári Kapos Kórus Dunaföldvári Cantemus Kórus Paksi Városi Vegyeskar Simontornyai Krammer Ferenc Kórus Siófoki Bányász Női Kar Szekszárdi Gagliarda Kamarakórus Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Mindenkit szeretettel várnak, aki lélekemelő szép élményre vágyik.  „Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép lelkében az ének, Az hallja a másik énekét is szépnek.” (Babits Mihály) Cs. Á.

2008.04.20. 06:20

Húsvét 5. vasárnapja van! HÚSVÉTI ÖRÖM 50 NAPON KERESZTÜL!!?? Ebben a bonyodalmakkal, széthúzással, szenvedésekkel, betegségekkel és halállal teli világban? Minek lehet itt Alleluját zengve, örvendezni? Lehet, egyáltalán? Újult, jobb lett a világ, hogy Krisztus a sírból kiszállt? Derűsebb az ég? Csendesebb a tenger? Enyhébbek a fagyok? Langyosabb a perzselő napsugár? IGEN!! Mert az Atya, - elfogadva Fia áldozatát, - nem csak a Sírt nyitotta fel! Felnyitotta szemünket is! Nyitott szívvel, és lélekkel pedig láthatjuk, a ránk mért szenvedéseknek, nehézségeknek igen is van határa! Az igaz, hogy Isten küldi, de Ő is vet neki véget. Olykor sóhajtva mondjuk: „Mikor lesz már vége?” De sohse feledjük, hogy egyszer minden bajunk teljesen megszűnik. Amikor jobban mennek a dolgok, akkor egy kicsit könnyebb mindezt meglátni. Az Úr szerető kezét! A nehézségekben, a szenvedésekben sokkal nehezebb.  De akkor is Rá kell hagyatkozni.  Akkor is várni kell csendben, szeretetben. Viselni türelmesen az Úr akaratát. Amíg így türelmesen várunk, egyszer csak megérjük, mennyei Atyánk, leveszi rólunk a ránk nehezedő terhet.  Ha az már betöltötte rendeltetését. És befejeződik a próbatétel, mihelyt az az Úr dicsőségéről szóló bizonyságtételre fakaszt bennünket. Ezért nem is szabad, hogy vége legyen a szenvedésnek addig, amíg meg nem adtuk Istennek azt a dicsőséget, amely Őt illeti. Ezután pedig hamarosan olyan boldogok leszünk, mint amilyen szomorúak voltunk a nehézségek közepette. Az Úr így változtatja nappalra az éjszakát. Aki a felhőket küldi, képes el is oszlatni azokat. Ezért mindig jó reménységgel kell lennünk, - mert a jobb idők megérkeznek! Mindezek végig gondolásával, már örvendezőbb szívvel zenghetünk hálát. Húsvéti, Allelujás lélekkel tehetjük szebbé a vasárnapunkat! Tegyük! Szép lesz! Kívánom! Csukor Árpád

2008.04.13. 10:26

Húsvét 4. vasárnapja van. Gondolom mindnyájunk környezetében élnek olyan személyek, akiket eddig úgy ismertünk, mint vallásosak, hívő emberek. És most, miután valami súlyos megpróbáltatás érte őket, azzal a kijelentéssel lepnek meg bennünket, hogy: „Ha volna Isten, ezt nem engedte volna meg!” Talán nehéz is nekik abban a helyzetben elfogadni azt, amit szívesen mondanánk nekik: „Nem olyan az Isten, amilyennek eddig gondoltad! Nem olyan szűkre szabott, gyerekes és nem annyira emberi.” De hát akkor milyen? Legtöbbünk számára Isten léte nem kérdéses. Ugyanis tagadásához sokkal nagyobb „hitre” van szükség, mint az „ésszerű meghajláshoz,” amivel elfogadja létét a Benne hívő. Miért tesznek sokan mégis úgy, mintha nem lenne? Mert azt szeretnék, hogy Isten olyan legyen, amilyennek ők képzelik, amilyennek látni szeretnék. „Az Isten-kép adja meg vallásosságunk színezetét, határozza meg érettségi fokát, alkotja személyt formáló erejét,” - mondta valaki. Isten egészen más, mint amilyennek sokan elgondolják. De hozzájuk is, énjük legmélyéről szól. Fölsége alázatos imádást vár. Konkrét megélést, az utána áhítozó lélekben. Ennek a képnek formálódnia kell gyermekkorunktól fogva.  Azután kiteljesednie, majd egyre jobban megközelítenie a Valóságot. A változatlan Isten, számunkra mindig megújuló és kimeríthetetlen Mélység. Hozzá való viszonyunk, szeretet kapcsolatunk számtalan tényező függvénye. Bárcsak kialakítaná ez a vasárnap, - csendes, de ünnepi pillanataival, - Isten-képetek személyes felfedezését! Ez megadná mindnyájatok vasárnapjának örömét! Szeretettel kívánom, legyen így! Cs. Á.

2008.04.11. 17:00

A KÖLTÉSZET NAPJÁN, - a költőkről szeretnék szólni, előttük tisztelegni. A költőkről, kik szerintem bizonyos szempontból papok és próféták. Különlegesen látók és különlegesen szólók. Zengik, ami lelkükből fakad, ami mindig nemes és mindig tiszta. (na nem, - nem érdemlik meg a Költő nevet) Zengik és remélik, hogy amit mondanak azt a másik ember meghallja. Remélik, hogy szavuk nem a süket messzeségbe száll. Dalolnak ők Istenről, emberről, - lélekről és testről, - fákról, virágról, fecskéről, cinegéről, minden teremtményről.  Szerelmesen tüzes szárnyalásról, és lassú csigabigáról. Képesek kihallgatni a Titkokat! Azt nekünk, Titkokra vágyóknak gyönyörű szóval, művészetük eszközeivel felénk harsogni, vagy szívünkbe súgni. Mindezt ebben a rohanó életben, és sokszor kegyetlenül változó világban. A Költő azt mondja el, amit ma fontosnak tart, de úgy mondja el, hogy hangját hamisítatlanul értsék a következő nemzedékek is. Akik már egészen más világ gyermekei. Következik ez, prófétai hivatásuk ihletettségéből is, mely mindig a jövő felé mutat. A hívő embernek nem nehéz felismerni, hogy verseik az élet titkainak rezdüléseiben, olykor pedig viharos sodrásaiban, Istenhez vezetik az embert, és mindenhez, ami szent.  Legyen az a haza, a szerelem, vagy maga a, -  különösen manapság, -  nehézségei ellenére is gyönyörű Élet. Lehet, hogy még maga a költő sem fedezi fel magában, ragyogó éleslátással, - sőt a külvilág felé esetleg még ateistának is nevezi magát, - hogy fentről jövő megszólításnak, hívásnak engedelmeskedik. Meggyőződésem, - hogy ezt teszi! Legyen áldás, alkotásaikon! Ti pedig leljétek örömötöket, - és ne csak ma, a költészet napján, hanem mindennap, - egy-egy ügyesen elcsípett perceitekben, a KÖLTEMÉNYEKBEN! Csukor Árpád

2008.04.06. 17:33

Ma Húsvét harmadik vasárnapja van! Húsvét ünnepét a keresztény világ, ötven napon keresztül ünnepli. Pünkösdvasárnapig, mert a Húsvét, vallásunk központi ünnepe, a Feltámadt Krisztus a mi hitünknek forrása. Az új életet, a tavaszt jelenti, és a jövőnkbe vetett reménységünket alapozza meg. Minden felől kétségek vesznek minket körül. Napjainkban különösen. Teljesen kilátástalannak tűnik a jövő. Életterünk bemocskolása, az állandóan dúló viszálykodás és gyűlölködés, teljesen nyomasztóvá teszik életünket. E nehéz körülmények között csak a Krisztus felé mutató hitünk adja a kulcsot, az egyéni, a társadalmi és politikai élet súlyos problémáinak megoldására. Azt hirdeti, hogy szebb és gazdagabb jövő csak áldozatokból születhet. Nem nehéz belátni: emberileg nincs is kiút és megoldás. Új, szebb, gazdagabb élet csak szenvedésből, kereszthordozásból fakadhat. Mi keresztények, nem kell hogy kétségbeessünk. Nekünk nem is szabad, mert tudjuk, a Krisztussal hordott keresztünk, bennünket a feltámadás dicsőségébe vezet. A Húsvét, a húsvéti vasárnap ünneplő öröme, reményt kell adjon nekünk, hogy bizakodással nézzünk a jövőnkbe. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a Húsvét titka éltet bennünket, mely arra tanít, hogy a türelmes áldozatvállalás elvezet a feltámadásra. Mindehhez párfogókra is szükségünk van. Önzetlen, becsületes, népet szolgáló nemzetvezetőkre! Boldogít a tudat, hogy nem vagyunk szűkén égi pártfogókban. Ha mi el is felejtjük Őt, a Magyarok Nagyasszonya nem felejt el bennünket. Sem szentjeink, sem boldogjaink. A Feltámadt Krisztus öröme, vigasztalása és ereje tegye széppé vasárnapotokat! Cs. Á.

2008.04.06. 17:30

Hálásan köszönöm, a névnapi megemlékezést, és jókívánságot. Kívánom, hogy Mindnyájatoknak adjon az Úr gyönyörű ünnepeket és boldog hétköznapokat, szeretteitekkel együtt, egészségben és el nem múló szeretetben. Csukor Árpád

2008.03.31. 20:47

Nagy szeretettel köszöntöm Csukor Árpádot! Isten éltesse még nagyon, nagyon sokáig NÉVNAPJA alkalmából! Remélem, hogy sokáig gazdagítja beírásaival a vendégkönyvünket!

2008.03.31. 06:24

Ma Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van! Urunk születésének hírüladása. Az idei esztendőben, - mivel március 25, - a kilenc hónappal Karácsony előtti nap, - Nagyhétre esett, - ez az ünnep, a Húsvét hetét követő első napra lett áthelyezve, a mai napra. Ezen a napon megilletődve gondolunk a názáreti kicsiny szobára. És arra a Lányra, ki ott imádkozik… A Földön senki sem tudja, mily közel a pillanat! Isten öröktől szőtt, legszebb tervének megvalósulása! Ő már előkészítette Mária liliomtestében, ősbűntől megóvott lelkében, a boldog fészket, mely most az Igét befogadja! És a názáreti Leányka szíve alatt az Isten emberszíve, elsőt dobban! A hírhozó: Gábriel arkangyal. A Lány „Igen” szavára, ami fény csak van a mennyben, az mind Reá hull! S az Angyal szende mosollyal arcán, hódolattal meghajol: „Fiad lesz,” akit Jézusnak fog hívni a világ. Ne félj! Szűz maradsz, mert Isten tekint rád! És az Úrnál, minden lehetséges. S a Lányból, - „Igenjének” kimondása pillanatában, - a Föld legszebb Virága lett. Az Úr szolgálóleánya - a Szentlélek Isten gyönyörűséges arájává válik. Istennek anyja, - boldogságos, - akin keresztül üdv és áldás érkezik minden népre. Rám is! Rád is! Szép fohásszal, szíved - lelked felemelésével, - s ha tudod: legalább egy „Üdvözlégy Mária” elmondásával, - lélekben ünnepelj Te is e napon! Csukor Árpád

2008.03.30. 07:52

Húsvét második vasárnapja van ma! Nem könnyű korban élünk. Teljesítményhajhászó, sokszor a körülmények által kényszerített, túlzottan is sikerre törekvő, s ha nem megy, akkor a sikernek legalább látszatát megőrizni szándékozó a mai ember. Már alig bírja, de arra törekszik, hogy még az se látszódjon, hogy fáradt. Pedig mint ahogyan a szomorúságot csak igazi öröm képes boldogsággá változtatni, a fáradtságot is ki kell pihenni! Az Úr harmadik parancsának, - „az Úr napját szenteld meg,” - éppen ez az egyik fele. Az Úr napján, az ember le kell tegye a testi - lelki terheket. Nagy veszélyben vannak, akik ezt félvállról veszik. Szembe kell nézni korlátainkkal. Lehet, hogy ennek belátásához is nagyfokú alázat kell? Az adott helyzet megértése? Ebben is, a keresztény embernek mintha könnyebb lenne a dolga. Mert ő, a vasárnapján képes elfogadni a feléje nyújtott segítséget. Meg tudja hallani az Úr szavát: „Jöjjetek hozzám, mindnyájan akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve. Én felüdítlek titeket.” (Mt. 11, 28) Ő mondja ezt, aki maga is ismerte a fáradtságot. Sajnos a keresztény emberben is, a még oly világos üzenet is, elhomályosulhat. Neki is újra és újra fel kell nőnie ahhoz, hogy elfogadja, és szerinte éljen. Most, - a Húsvét szent ötven napjában, - éppen az Ünnep sugárzó örömében, ez talán könnyebb, mint máskor. Boldog lehet, aki a szelíd és alázatos Jézusnál meg tud nyugodni, meg tud pihenni, testileg lelkileg fel tud üdülni. Mi akadályozza, hogy Hozzá menjünk és felüdüljünk? Tegyük! Legyen szép a vasárnapotok! Cs. Á.

2008.03.23. 08:04

Kegyelemben gazdag, boldog Húsvéti Ünnepet!   Jézus feltámadt a halálból! Valóban feltámadt! Az evangéliumok evangéliumát ünnepeljük Húsvét ünnepén. Jézus legyőzte a halált és a bűnt. Ha van szomorúság, ami a legnagyobb, itt a földön, akkor az a halál. Orvoslást adott Jézus, az ember legnagyobb lidérces félelmére, a halálra. Mi nem az üres sírra hivatkozunk csupán, hanem a vértanú apostolokra, akik Jézussal találkoztak. Feltámadását életük feláldozásával vallották!  Jézus feltámasztása Isten hatalmas tette volt. Isten az élők Istene és mindent megtehet. A Fiú föltámasztásban az Atya egészen Atyának mutatta magát. Igazolta Fiát, akit a kereszthalál ellenére is végtelenül szeretett. Jézus a föltámadásban beöltözött fiúi dicsőségébe s emberi testét a Szentlélek által támasztotta fel az Atya. Váratlan volt Jézus feltámadása, először örülni sem tudtak az apostolok, az asszonyokat is ijedtség és rémület fogta el. Hamarosan azonban az apostoli egyház fölfogta és összes reményük diadalát látták benne. A föltámadt Krisztus ma is személyesen szólít.      A föltámadás hite átható erre az életre is. A teremtett világ óvását, a felebarát szeretetét, életünknek Krisztushoz szabását, átalakulását követeli. A hívő ember hiszi, hogy valójában a föltámadás már most, és itt elkezdődött. Egyelőre a hitben, amely minden nehézségek között is megadja a reményt, a lélek derűjét és a szeretetet. És ha elérkezik a nap: majd halandó testünknek megadja, hogy föltámadva megosszuk Ővele dicsőséges életét. Mindez tegye teljessé, örömtelivé, kegyelmet hozóvá Ünnepünket! Csukor Árpád

2008.03.22. 17:36

MA ESTE FELZÚGNAK AZ ALLELÚJÁT HÍRDETŐ HARANGOK! Kegyelemben gazdag Húsvéti ünnepeket kívánok Mindnyájatoknak, a következő, - szívemből jövő, - gondolatokkal: A sírjából Feltámadott Üdvözítő, ezen a tavaszon is Allelujával telt Titkát hirdeti nekünk! „Ha Krisztus nem támad fel, szerencsétlenebbek vagyunk mindenki másnál!” (Szent Pál) A feltámadásba vetett hit nélkül a „halál civilizációja” épül körülöttünk. A tavasz érkezése, - az újra zöldülő kisfűszál, - számomra bizonyító erővel hirdeti:  fel se tételezzem, hogy a Mindenható és Teremtő Isten tehetetlenül állna biológiai összeomlásommal szemben. Az értem emberré lett Isten Fiáról, - aki keresztjén meg is halt értem, - nem tudom elképzelni, hogy az ő feltámadásának dicsőségében ne akarna velem osztozni. Kívánom, hogy az Ünnepen legyen legalább néhány igazi, kegyelmi percetek, amikor mindezt Ti is végig tudjátok gondolni. A húsvéti hajnalragyogás Remény-tündöklése költözzön ennek nyomán szívetekbe és lelketekbe. Ez fogja széppé tenni a Húsvét Ünnepét! Csukor Árpád

2008.03.22. 08:12

Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok!   Sueee

2008.03.16. 10:02

Virágvasárnap van! Drámai Nagyhetünk nyitánya. Királyként, de szamárháton vonul be Jézus Jeruzsálembe. Az emberek pálmaágakat lengetnek feléje. Ezt a bevonulást idézi Európa tájain a barkás körmenet. A szolga alakját felvett Istenfia, majd a kereszten való feláldozás által fogja megmutatni igazi nagyságát. És akkor lesz úrrá minden korok és világok hatalmasai felett. Mi, reményünk szerint különbözünk a virágvasárnapi hozsannázó tömegtől, mert mi tudjuk, nem földi dicsőségben és csodavárásban kell követnünk Krisztusunkat, hanem életünk keresztútján kell vele járjunk. Gazdag és bonyolult, mégis csodálatosan egyszerű ahogyan ezt a napot az Egyház megünnepli. Ebben a napban, csírájában már jelen van a Húsvét. Virágvasárnap hangzik el a passió is, Jézus szenvedéstörténete. Ezen a vasárnapon ez az örömhír, az evangélium. Benne van Nagypéntek drámai sötétsége, de már a húsvét idelátszó derengő hajnalhasadása is. Mivel mindez szentmisében történik, benne van a Nagycsütörtök ajándéka is. Szent színjáték játszódik le, melyben a jelenlevő hívek nem csak nézői, hanem ha értően vesznek rajta rész, akkor szereplői is. Szívünk teljes átérzésével kellene felfogni a körmenetben és a passióban megjelenített események mélységes értelmét. Ez pedig az, hogy Megváltónk, - megszánva minket, - harcba száll a Sötétség és a Halál fejedelmével, és rajta kereszthalálával győzedelmeskedik. GYERTEK BÁTASZÉKRE, AHOL AZ ESTE 18 ÓRAKOR KEZDŐDŐ, CISZTER ROMKERTBEN VÉGZETT BARKASZENTELÉS UTÁNI SZENTMISÉNEK EVANGÉLIUMA:  A KÖZEL 120 SZEREPLŐVEL ELŐADOTT, ÉLŐ PASSIÓ!! Csukor Árpád

2008.03.16. 00:58

Íme egy kis vidámság! Hát nem aranyos?   Üdv: Babi

[223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1] [Archívum]