Holnap vasárnap! (Húsvét 4. vas B év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki az életből vett

közérthető és megjegyezhető példákkal tanította

hallgatóságát. Gyönyörű képpel világította meg

kapcsolatát övéivel. Önmagát, mint övéinek hűséges

pásztorát mutatta be: „Én vagyok a jó pásztor. Ismerem

enyéimet, és enyéim is ismernek engem.” (Jn 10, 14)

Jézus valóban ismer mindannyiunkat. Ennek eredménye,

hogy szánalomra és irgalomra indítják gyengeségeink.

Olyan tökéletes ez a rólunk alkotott ismerete,

hogy mindegyikünkért külön-külön vállalta

a kereszthalált. Mindnyájunk elesettsége, szomorúsága

és nyomorúsága fájdalommal tölti el Szent Szívét.

Megindítja és vonzza a szíveket, hogy Megváltójukhoz

érkezzenek. Sokan visszautasítják ezt a kedves hívást.

Jézus őket is ismeri. Ismeri azokat is, akik örömmel

és boldogan hallják meg hívását és fogadják el

pásztori oltalmát. Hívása nem erőszakos.

Előttünk jár és nem félemlít meg minket. Övéi ismerik a

hangját és engedelmeskednek hívásának. Kényszeríteni,

- hogy kövessék Őt, - senkit nem kényszerít.

Jézus Krisztus ezzel a képpel valójában saját

szolgálatáról, - megváltói küldetéséről, - és az övéivel

való kapcsolatáról beszél. Földi képpel isteni és égi

igazságokat juttat megértésre. Az örök élet titkairól

beszél egyszerű és érthető módon, mindennapi

életmozzanatokkal. Az egyik legközvetlenebb és

legismertebb hasonlata. A modern ember ugyanúgy

megérti, mint a Jézus korabeli. Akkor olvassuk,

- hallgatjuk, - helyesen, ha ott találjuk magunkat is

a Jó Pásztor közvetlen környezetében.

Ha megvilágosul előttünk is az, hogy az Úr gondoskodó

és bennünket megtartó szeretete számunkra boldogító

valóság. Ha képesek vagyunk felfedezni Őt, mint akinek

ránk is gondja van. Az, hogy védelmezőn álljon mellénk,

hogy nehézségeink és félelmeink között minket is

felkaroljon. Amikor kijelenti nekünk, hogy Ő a

Jó Pásztor, rögtön azt is hozzáteszi, hogy a jó pásztor

életét adja a juhaiért. Számára övéi, - a kép szerinti

juhai, - a legfontosabbak. Életét adja értük,

tehát a legtöbbet, mit adhat! Ez a legnagyobb áldozat!

Mert annyira szereti övét, mert annyira drágák neki!

A juhok, - a pásztor életben, - nagyon rászorulnak a

pásztor gondoskodására. Oly rövidlátóak,

hogy magukról gondoskodni képtelenek.

Jézus kihangsúlyozza: „Én vagyok a jó pásztor, és

ismerem az enyéimet!” Ebben benne van az, hogy

azért vagyok jó pásztor, mert juhaim, - enyéim, -

sajnos olyanok, amilyenek. Már-már elveszett,

kegyelemre szoruló, bukdácsoló esendők, bűnösök!

De Jézus vállalja őket!  Mint pásztoruk ismeri övéinek

lelkületét, viselkedésüket és esendő voltukat.

Nem áll meg ennél az ismeretnél, hanem

szeretetkapcsolatra lép velük. Olyan

szeretetközösségre, aminek hasonlóságát Ő maga,

a Fiú és az Atya közötti kapcsolatnak nevezi.

Ő, - mint Jó Pásztorunk, - ezt a kapcsolatot

éli meg övéivel! Pedig jól tudjuk, hogy övéi mennyire

vétkező egyedekből áll! Ennyire hatalmas a mélysége

és magassága Isten emberek iránti végtelen szeretetének!

Izrael népe, - történelme során, - sokszor vonatkoztatta

önmagát Isten nyájának! Istent pedig Pásztorának!

Jézus a korabeli zsidóságot fájdalommal nevezte

pásztor nélküli nyájnak. Ránézett a körülötte levő

sokaságra és olyannak látta őket, mint a pásztor nélküli

juhokat. Ekkor mondja e jellegzetes mondatát:

„Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért

az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő

aratásába!” (Máté 9, 37-38) Az Egyház ezért is tartja

a papi hivatások világnapját ezen a vasárnapon.

Olyan papokra van szükségünk ma, akik meghallották

Krisztus hívását és követik a jó Pásztort.

Akik szentelésükben megbízást kapnak Istentől,

hogy jó pásztorként vezessék Isten népét.

Jézusnak, - a jó Pásztornak, - önátadása kell, hogy

példájuk legyen, amellyel Istennek, valamint az

Egyháznak adják önmagukat. A pap Istennek szenteli

egész életét és így vállal részt az Egyház pásztori

küldetésében. Ez az Isten felé megélt önátadás,

önfelajánlás alapozza meg a pásztori szolgálatot,

ami minden pap hivatásának része!

Az igazi pásztornak meg kell feledkezni önmagáról!

Az igehirdetés által és személyes szolgálatai közben

kell megismernie a rábízottak szükségleteit,

problémáit és nehézségeit!

Valamint osztoznia kell szenvedéseikben,

vigasztalni őket szomorúságukban,

és szívüket megnyeri Istennek!

Vezessen minket az Úr a mennyország boldog

közösségébe! Jusson el oda a gyenge nyáj,

ahová előttünk megy Jézusunk, az erős Pásztor!

Küldje hozzánk Szent Lelkét,

hogy minél több Szent Szíve szerinti pásztor

szolgálja az emberiséget és a hívek közösségeit!

Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:

A Gracias Kórus Húsvéti koncertje:

https://www.youtube.com/watch?v=cVwFkRG_NZY

Szövegkönyv: J.S.Bach: Húsvéti oratórium - ford. Vashegyi György

https://drive.google.com/file/d/1X_-rcd1W1dEkvSvEyvfEPu86kDiX9LJ3/view

J.S.Bach: Húsvéti oratórium BWV 249.

https://www.youtube.com/watch?v=Aje45M-y8jw