Holnap vasárnap! (évközi 32. vas C év)
2022.11.05. 16:33
Hiszem-e a feltámadás Örömhírét? Meglátszik-e ez szavaimon, tetteimen? A keresztény ember helyes válasza Istenének, hogy mindenestül Őérte, Őneki él!
Mert az Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki neki él!
Holnap vasárnap! (évközi 32. vas C év)
Az én Jézusom a Krisztus, akit a szadduceusok
tőrbe akartak csalni. Ők nem hittek a holtak feltámadásában,
de ugyanakkor Jézust a megholtak sorsáról faggatták.
Jézus számukra teljesen egyértelművé tette
a feltámadás valóságát. Ugyanakkor azt is elmagyarázta nekik,
hogy a halál utáni élet egyáltalán nem hasonlítható
a mostani, itteni, földi élethez.
Arról beszélt nekik, hogy akik méltók lesznek arra,
hogy elnyerjék a halál utáni életet és feltámadnak,
azok hasonlóan az angyalok életéhez,
nem házasodnak, férjhez sem mennek.
Hisz az a világ teljesen más, mint a földi világunk.
Halhatatlanság és szellemi létmód jellemzi.
Tanítását ezzel zárta: „Isten nem a holtaké,
hanem az élőké, hiszen mindenki neki él!” (Lk 20, 38)
Édes Anyaszentegyházunk éppen a Mindenszentek és a
Halottak napja idejére teszi ezt az evangéliumi részletet,
az egyházi év végső heteiben foglalkozik ezekkel a gondolatokkal.
Isten az élők Istene, az Élet Istené! Élet van a halál után is!
A szadduceusoknak Jézus elmondta, - ami nekünk is szól
a feltámadással kapcsolatosan, - hogy megszűnnek a földi élet
korábbi körülményei, és mindenki Istennek fog élni.
A Katolikus Egyházban a test feltámadása hittétel.
Az nem lehet, hogy az Isten hasonlatosságára teremtett ember
a halálban belehulljon a semmibe!
Jézus hitte, hogy Isten Ábrahám, Izsák és Jákob Istene!
Akikről mindenki tudta, hogy éltek,
de már régen meghaltak e földi számára.
A többi meghaltra is gondolva mondta:
Isten nem a holtak, hanem az élők Istene!
Jézusnak ezt a hitét tanítványai is vallották.
Találkozva a kivégzett és eltemetett, de közöttük élő testben
megjelent Mesterükkel habozás nélkül el tudták fogadni
a már megjövendölt feltámadásának tényét,
és erről mindegyikük halálával tett tanúságot is.
Képesek vagyunk-e mi is hinni ezt ilyen fokban,
és erről a hitünkről tanúságot tenni?
A halál a mai ember életének, - korunknak, -
hatalmas kerülendő témája!
Túl sok szorongást és fájdalmat idéz fel bennünk.
Mindenféle kifejezést gyártunk,
csak hogy még a szót se mondjuk ki!
Az igaz, hogy kézzelfogható tudásunk nincs róla,
csak sejtéseink, hogy mi lesz velünk halálunk után.
Hogy az a szellemi testbe való átváltozás, - feltámadás, -
hogyan, s miként megy végbe.
Jézus esetében ez a halála utáni harmadnapon történt.
Szűz Mária esetében rövidesen halála, - elszenderedése, - után.
A többi ember esetében a világ végén.
Sokaknak a feltámadás valami nagy, távoli,
teljesen hihetetlen dolognak tűnik.
Olyannyira, hogy nem egy gyakorló vallásos életet élő
hívő ember is kérdezte már tőlem:
„Árpád, maga komolyan hiszi, hogy feltámadunk?”
Isten kegyelméből hiszem! Olyannyira, hogy éppen
azt nem tudom elképzelni, hogy nem támadunk fel.
Annyi minden van, ami egészen természetesen mellette szól!
Pl. minden korok minden kultúrája bizonyítja,
hogy az ember mindig hitt a másvilági életben.
Abban, hogy van élet a halál után,
és hogy egykor újra találkozni fognak szereteteikkel.
|