Holnap vasárnap! (évközi 29. vas C év)
2022.10.22. 18:47
Jézus azt kéri tőlünk, hogy az Istenbe vetett reményünket feltételekhez ne kössük! Maradjunk meg hitünk adta bizonyosságunkban, hogy minden percünket az Ő szerető figyelmében éljük meg. Akkor is, amikor közvetlenül nagyon nehéz ezt belátnunk és megélnünk.
Holnap vasárnap! (évközi 29. vas C év)
Az én Jézusom a Krisztus, példabeszédet mondott arról,
hogy Isten meghallgatja mindazokat, akik állhatatosan
kérik Őt. Az igazságtalan bíróról szóló példabeszédet
összefoglalva, Jézus felteszi a kérdést:
„Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak,
akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak?” (Lk 18, 7)
Mennyi mindenben kell helytállnunk életünk folyamán!
Családjainkban, munkahelyeinken, - életünknek kihívásaiban.
Mennyi mindenben szeretnénk a vágyva vágyott változásokat!
Amit igazán fontosnak tartunk, arra életünkből napokat,
heteket, akár éveket is szánunk.
De vajon az Istenhez felszálló kéréseinkben,
imáinkban, - kitartóak vagyunk-e?
Ráhagyatkozunk-e teljes mértékben Istenünk rólunk elképzelt
terveire? Hogy tegyen velünk azt, amit Ő helyesnek lát.
Képesek vagyunk-e hálás szívvel megköszönni bármely
ránk vonatkozó intézkedését?
Készek vagyunk-e bármire, csak hogy az Ő szent Akarata
érvényesüljön életünkben?
Jézus azt kéri tőlünk, hogy az Istenbe vetett reményünket
feltételekhez ne kössük!
Maradjunk meg hitünk adta bizonyosságunkban,
hogy minden percünket az Ő szerető figyelmében éljük meg.
Akkor is, amikor közvetlenül nagyon nehéz ezt belátnunk
és megélnünk. Teljes bizalmunkkal hagyatkozzunk Őrá,
megengedve Neki, hogy megvárakoztasson minket!
Ez a szent várakozás is növelje a bennünk levő szeretetet és hitet!
Legyen minden úgy, ahogyan Ő jónak látja!
Abban teljesen bizonyosak lehetünk, hogy a helyes hitben élő
ember szívének mélyéről Istenhez felszálló imája nem veszhet el!
Nem hullhat a semmibe! Hittel valljuk, hogy Jézus teljes hatalmat
és dicsőséget kapott és kap,
minden nép, minden nyelv és nemzet felett.
Bár az istenellenes erők itt a földön kifejthetik
iszonyatosan romboló munkájukat, el kell fogadnunk a valóságot.
Azt, hogy miközben a vizsgálati per és ítélet felettünk zajlik,
minden gondolat, minden szó és tett, minden ima és könyörgés
fent a Mennyben bejegyzésre kerül.
A hívő közösség Krisztus második eljövetelét úgy várja,
hogy Krisztus magával hozza övéinek jutalmát.
Azok kitüntetését, akik az Ő keresztáldozatát életük folyamán
értékelték és ezáltal váltak igazzá.
Ennek az áldozatnak a nyomán Jézus érdemeire való tekintettel
lettek igazzá, és ennek erejéből meg is szentelődtek.
Ha Krisztussal van a jutalom, amit elhoz nekünk,
akkor ez azt jelenti, hogy az ítéleti döntés
a megváltottakra nézve már korábban megszületett.
Hogy ez pontosan mikorra válik valóra,
ennek időpontját nem tudjuk.
Hisz nem ismerjük Jézus második eljövetelének időpontját.
Hogy mikor, - azt nem tudjuk, de hogy miként és mi alapján
történik meg majd az ítélethozatal, - azt pontosan tudjuk!
„Amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek,
(vagy), - nekem nem tettétek!” (Mt 25,40,45).
Ez az ítélet tehát nem egy távoli jövő pillanata,
hanem máris, - a jelenben is, - végbemegy.
Az Isten angyalainak és szentjeinek,
a már üdvözültek seregének szemei előtt.
Ők bizonyíthatják nekünk, hogy Isten irgalmas és igazságos
abban a tekintetben, hogy mindent megtett és megtesz
az ember üdvösségéért. Hogy ha valaki hisz,
el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
Krisztus, - kortársainak adott, s rajtuk keresztül
nekünk is juttatott tanítása szerint, - Isten választottai
állandóan kiálthatnak az Atyához,
hogy adjon nekik igazságot. És meg is adja!
Annak ellenére, hogy itt, - földi életükben, -
gyakran égbekiáltó igazságtalanságban, elnyomásban
és üldözésben van részük.
Az igaz, hogy akár napjaink keresztényei, de majd a végidő
keresztényei különösen is, - nagyon nehéz helyzetben lesznek!
Csak az mentheti meg őket, ha szüntelenül és imáik által
képesek lesznek Istenbe kapaszkodni.
Erre vonatkozik Jézusnak a példázat végén feltett
hatalmas horderejű kérdése is: „Az Emberfia,
- mikor eljön, - vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18, 8)
Ez a kérdés, - felettébb elgondolkodtató!
Életünk folyamán megkörnyékezhet bennünket
a reménytelenség, akár annak érzése is,
hogy Isten elhagyott minket.
Jézus tanítása nem csupán vigasztalást akar adni, hanem
megmutatja számunkra a kiutat.
Bemutatja az ima lehetőségeit,
az Istenhez szüntelen kiáltás gazdagságát.
Hogy Istenhez szóljunk akkor is, amikor úgy érezzük,
Isten távol van tőlük.
Szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=X9Dh43kVL1Q
https://www.youtube.com/watch?v=tT19lmeMI6c
https://www.youtube.com/watch?v=fLLEumabTPA
https://youtu.be/TerNPar5htc
|