Holnap vasárnap! (évközi 19. vas C év)
2022.08.06. 15:57
Csak a mennyben gyűjtött kincsek maradandók. Csak ezeknek nem árt sem tűz, sem víz. A tolvaj ezt nem lophatja el! Moly vagy rozsda meg nem emésztheti a mennyben őrzött kincseinket, - mert szívünk is ott van, - maga Istenünk őrzi!
Holnap vasárnap! (évközi 19. vas C év)
Az én Jézusom a Krisztus, - jól tudta, hogy az ember
életében legnagyobb értékű dolgot, vagy személyt
az általános nyelvhasználat kincsnek nevezi.
Kincs az, - ami a legfontosabb.
Érte az ember mindent megtesz.
Azért él, állandóan azon gondolkodik, -
hogy az a valami, vagy valaki, -
a boldogság érzését keltse benne.
Amikor arról beszél tanítványainak, hogy a mennyei Atya
milyen országot készít az ember számára, - elmondja,
hogy ezért az országért mindenüket adják el,
és árát osszák szét a rászorulóknak.
Így készítsenek maguknak
kifogyhatatlan kincset a mennyben,
amihez tolvaj nem fér, amit moly szét nem rág.
Mindezeket összefoglalva kijelenti:
„Ahol a kincsetek, ott a szívetek is!” (Lk 12, 34)
Akkoriban is, - de a mi korunkban is, - használjuk
a szív kifejezést olyankor, amikor
életünk legfontosabb dolgairól beszélünk.
Amikor szívünkbe zárunk valakit vagy valamit,
amikor életünk számunkra legfontosabb dolgáról,
vagy személyéről szólunk. Szívünkbe zártuk, -
tehát életünk legfontosabb részévé tettük.
Könnyen megállapíthatjuk,
tudhatjuk jól, hogy ki, vagy mi a kincsünk,
hisz szinte mindig, állandóan ott van a szívünk.
Miért is ne legyen a mostani vasárnapunk kérdése az,
hogy ki, vagy mi a mi kincsünk?
Ennek végiggondolása azt az eredményt kellene hozza,
- hogy mint keresztény krisztuskövetőknek, -
a mi kincsünk, maga Jézus Krisztus!
Viszont gondolkodásunknak mindjárt az elején
meg kell állapítsuk, hogy bizony a mi kincsünk
húz és von, másfelé csábít és uralni akarja szívünket.
Elsősorban ezért fontos tudni, - hol is van a kincsünk?
Ha sokkal többet foglalkoztatnak minket a földi dolgaink,
akkor bizony kevésbé vagyunk képesek
a mennyei dolgainkkal törődni.
Valójában tehát képmutatók vagyunk,
ha azt állítjuk magunkról, hogy bízunk Istenben,
s közben elsősorban földi kincseket gyűjtünk.
Gondolkodásunknak és cselekedeteinknek
összhangban kellene lenni
hitünkkel és kereszténységünkkel!
Az igaz, hogy kötelességünk mindig gyarapodnunk,
gondoskodnunk szükségleteinkről, földi dolgainkról,
de hitünk által látnunk kell, hogy mindezen adományok,
ajándékok Istentől származnak, és a mennyben
az ilyen célú erőfeszítéseink, mint kincsek halmozódnak.
Gyakorlatiasan kell tehát gondolkodnunk és gondoskodnunk
szükségleteinkről, de nagyon fontos, hogy mindig
az igazi Kincset, az örökkévalóságot tartsuk szem előtt!
Ott van a mi kincsünk, ott legyen tehát szívünk is!
Jézus megállapítása, hogy
„Ahol a kincsetek, ott a szívetek is!” -
valójában határozott felszólítás!
Így állítja szembe egymással a földi kincsek
halmozását a mennyei kincsek gyarapításával.
Elsőséget ez utóbbinak ad!
A földi kincsekre jellemző, hogy e három,
- a moly, rozsda és tolvaj, - elemészti!
Csak a másokért meghozott áldozataink,
jólétük érdekében tett fáradozásaink
válnak önmagunknak is hasznára.
Ebben a tevékenységben Isten iránti odaadásunk
mind jobban elmélyül és mennyei kincs lesz!
Az utolsó napon pedig boldogan tapasztaljuk majd,
- amikor a földi kincsek megsemmisülnek, -
az, aki mennyei kincseket gyűjtött magának, meglátja majd,
hogy így, és ekkora haszna volt, - életének.
Így kell gyűjteni magunknak kincseket a mennyben!
Egyedül csak ez lesz a miénk igazán mindabból,
amivel rendelkezünk, - amivel rendelkeztünk!
Mert csak a mennyben gyűjtött kincsek maradandók.
Csak ezeknek nem árt sem tűz, sem víz.
A tolvaj ezt nem lophatja el!
Moly vagy rozsda meg nem emésztheti
a mennyben őrzött kincseinket,
- mert szívünk is ott van, - maga Istenünk őrzi!
Szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=erXG9vnN-GI
https://www.youtube.com/watch?v=bnDy-uIsrZc
|