Holnap vasárnap! (évközi 26. B év)
2021.09.25. 17:51
„Aki nincs ellenünk,velünk van!”(Mk 9,40) Jézusnak e mondatát többen is idézték.
Vagy nem kicsit, - (de)formáltak is rajta. Például az ötvenes évek terrorvezérei, ilyen formákban: „Aki nincs velünk, az ellenünk van,” vagy „Aki nincs ellenünk,
az velünk van.”
Holnap vasárnap! (évközi 26. B év)
Az én Jézusom a Krisztus, oly egyszerűen,
de mégis nagyon határozottan „tette helyre”
tanítványait, amikor azok
kiváltságosaknak érezték magukat.
Gondolva azt, hogy Jézus erejével
és Jézus nevében csak ők űzhetik ki
a megszállott emberekből a gonoszt.
Ez az egyszerű, de mégis határozott
jézusi mondat így szól:
„Aki nincs ellenünk, velünk van!” (Mk 9,40)
Jézusnak e mondatát többen is idézték.
Vagy nem kicsit, - (de)formáltak is rajta.
Például az ötvenes évek kommunista
terrorvezérei, ilyen formákban:
„Aki nincs velünk, az ellenünk van,”
vagy „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Rákosi harcosabb jelmondatára adott válasz volt
Kádárnak, a vérbe fojtott forradalom utáni
szabatosabb, szelídebb változata.
Ma is vannak olyan emberek,
akik szívesen hivatkoznak Jézus tanítására,
Jézus szent Nevére való hivatkozásaikban,
miközben életükben
oly távol vannak a Megváltó tanításától.
Sőt még közelebb, - magunk között is, -
hány és hány ember van,
aki vallja ugyan a krisztusi hitet,
de nem következetesen, mindenre kiterjedően.
Nem az egész életre kihatóan.
Azonban léteznek keresztény felekezetek,
akik, - úgy érezzük, - mintha távolabb lennének
a Jézusi igazságtól,
mégis az igaz hitet közvetítik
és Isten nagy ajándékait, - híveik felé.
Ők is Isten népe, - az Egy Test részei.
Amit tesznek, amit tanítanak,
- akkor is, ha talán csak részben -
jogosan teszik Jézus nevében.
Az igazsághoz nagyon közel járunk,
ha elismerjük ezt, és nem szigorú tiltással,
hanem megértéssel és szeretettel közeledünk feléjük.
A gyanakvásnak és szembenállásnak
nem lehet helye a keresztény felekezetek között!
S bár ha törekszünk is rá, mégis oly távol vagyunk
az igazi krisztusi közösségtől!
Eltéréseink mellett is egyként valljuk
Istenünk üdvözítő szándékát,
mely Krisztus megváltói művében valósul meg.
Egyként hiszünk az Atyában,
a Fiúban és a Szentlélekben.
Az Ő szentháromságos közösségükben
és még annyi mindenben.
Imádságainkban,
a rászorulók felé hajló szeretet tetteinkben pedig
igazán közösségben lehetünk.
Ez a közösségalkotás pedig nagyon fontos!
Éppen Jézus Főpapi imája egy kérésének
megvalósulásában:
„Uram, hogy egyek legyenek!”
Különösen fontos ennek megvalósítása,
már az egyszerű hétköznapjainkban is.
Most, amikor az egész világ
kíméletlenül fordul Krisztus ellen.
Mi, - találjunk egymásra!
Mindennek belátása
hatalmas feladatot ró ránk, - mindnyájunkra!
Nem élhetünk szunnyadó kereszténységben!
Hívni kell az embereket Jézushoz,
megmutatni nekik szeretetének hatalmát,
és felfedeztetni velük szabadításának erejét.
Másfelekezetű testvéreinkkel nem versengenünk kell,
hanem éppen örülni annak, hogy ők is Jézust hirdetik.
Így tudjuk megélni boldog örömben azt,
amibe újra és újra,
valamint oly sokszor kapaszkodtunk már:
„Ha Isten velünk, ki ellenünk?” (Rom 8, 31)
Szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=hYtWoM0aLPU
|