|
Holnap¨vasárnap! (évközi 18. vas)
2021.07.31. 21:37
Jézus oly eledelről beszél, amely nem romlik meg, amit nagyon fontos keresni és azzal kell éljünk. Segíteni akar rajtunk embereken, mikor azt ajánlja, hogy a földi javakon, a testi szükségleteken, - melyekre szükségünk van, - túl is lássunk!
Holnap¨vasárnap! (évközi 18. vas)
Az én Jézusom a Krisztus, aki jól ismeri
az embert. Ebből az ismeretből merítve
bátran jelenti ki: „Ne olyan eledelért
fáradozzatok, amely megromlik,
hanem olyanért, amely megmarad
az örök életre!” (Jn 6, 27)
Oly horizontját akarja megmutatni életünknek,
amely több, mint a „boldogulás.”
Több, mint az étkezés, a ruházkodás.
Oly eledelről beszél, amely nem romlik meg,
amit nagyon fontos keresni és azzal kell éljünk.
Jézus segíteni akar rajtunk embereken,
mikor azt ajánlja, hogy a földi javakon,
a testi szükségleteken,
- melyekre szükségünk van, -
túl is lássunk!
Életünk egy hosszú fáradság sorozat.
Erőfeszítések láncolata. Jézus arra tanít,
hogy olyan dolgokért fáradozzunk,
amelyek túlmutatnak földi létünkön,
megmaradnak az örök életre.
Ez nagyon más, mint amit az ember tesz,
hogy éhségét csillapítsa.
Oly kenyér ez, mit Isten ad,
s mellyel örök életet nyerhet az ember,
a Benne hívő ember.
Mert mi lehet fontosabb annál,
mint elnyerni az örök életet?
Mint az Úrban maradni, - egészen az Övé lenni?
Ez az Isten kenyere, amely örök életet szerez.
Ebben találhatja meg az ember életének értelmét.
Bár a földi kenyér szükséges, hogy erőt nyerjünk,
de fontosabb együtt haladni Istennel,
megerősödni az „Élet Kenyerébe” vetett hitben.
Az igazi kenyér tehát Jézus Krisztus!
Csak Ő csillapítja az igazság utáni éhségünket!
Ő, - Aki úgy közeledik felénk,
mint Isten végtelen szeretetének ajándéka.
Akit kérnünk és fogadnunk kell!
Igazi célunk tehát nem
a romlandó ételért való fáradozás,
hanem oly eledelért,
mely megmarad az Örök Életre.
A Jézusban való hit átvezeti az embert
az élet legnyomorúságosabb helyzetein is
az igazi, valódi életbe. Ezt mondja Jézus,
amikor önmagát az Élet Kenyerének nevezi.
Ahhoz, hogy az ember keresse ezt a kenyeret,
hinnie kell Jézus Krisztusban!
Ez a hit pedig növekedni tud és növeli az embert!
Felnöveli ahhoz a Titokhoz, amelyben az ember
el tudja fogadni,
hogy Krisztus önmagát adja a Kenyérben.
Ezzel táplálkozva már itt a földön megkezdődik
tulajdonképpeni igazi életünk.
Ugyanakkor felelőtlenség és szégyen lenne,
ha a világ szegényeit az „örök élet reményével”
akarnánk elhallgattatni.
Inkább az a kötelességünk, hogy anyagi és
szellemi javainkat igazságosan szétosszuk.
Ha mindnyájan Jézus példája szerint élnénk,
akkor senkinek sem kellene
a hiányzó kenyérgonddal küszködnie.
Mert lenne kenyér mindnyájunknak.
Ha pl. beszűntetnénk a korlátlan fogyasztást,
- és nemcsak anyagi értelemben.
Így kellene hordozói legyünk
az Élet Kenyerének, aki a Jézus Krisztus.
Vele való egyesülésünk pedig
újra és újra megnyitná szemeinket
az egymással való egyesülésre.
Mert az „Élet Kenyerével” együtt
feladatot is kapunk. Hogy mi is csillapítsuk
testvéreink testi-lelki éhségét azáltal,
hogy hirdetjük életünkkel, szavainkkal
Jézus Örömhírét, - evangéliumát, - mindenütt.
Felebarátaink iránti együttérző magatartásunk
tanúságtételével tegyük jelenvalóvá Krisztust,
- az Élet Kenyerét, szeretetét, - az emberek között.
Szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=PK3TeWqSAZk
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum