Holnap vasárnap! (évközi 12. vas B év)
2021.06.19. 18:18
Lehet, hogy életünk viharai nagyon nagyok. S a szél és a hullámok miatt recseg, ropog minden. De Ő, - aki velünk tart, - nagyobb mindennél! Hánykolódhat életünk hajója, - nem fog elsüllyedni! Hitünk kell kiemeljen bennünket küzdelmeinkben,
rálátva a teljes egészre, Istennek üdvözítő tervére.
Holnap vasárnap! (évközi 12. vas B év)
Az én Jézusom a Krisztus, akiről oly szemléletes
módon ír Márk evangélista. Azt a tavat,
amelyen a tanítványok hajóztak a másik part felé,
- felfoghatjuk, mint a világ életét.
A hajó, ami most éppen viharban van,
az lehet a saját életünk.
Maga a vihar, ami ebben a történetben lezajlik,
nem pusztán egy természeti jelenség,
hanem felfogható életünk súlyos megpróbáltatásainak.
Jézust tanítványai a hajónak egy nyugalmasabb részébe
vezették, aki a napi fáradtságos tevékenysége után
egy fejaljra hajtotta fejét és elaludt.
Úgy tűnt, nem törődött a feltámadó viharral sem.
Ám a vihar kitört, a hajó hirtelen megtelt vízzel.
Félelmük teljesen eltorzította kilátásaikat és
eléggé végig nem gondolt kiáltással zavarták fel Jézust:
„Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” (Mk 4,38)
Egészen bizonyos, hogy életünk folyamán
mindnyájan voltunk már hasonló helyzetben.
Mikor teljes volt a bizonytalanság, -
amikor összedőlni látszott életünk
a felgyülemlő problémák súlya alatt.
A tanítványok kérdése szinte vád Jézus felé.
Mert a hullámok és szélvihar szorításában
a csendben nyugvó Jézus érthetetlen és felháborító.
Nem törődsz velünk? Magunkra hagytál?
Nem érdeklünk téged? Ilyen és hasonló kérdések,
sóhajok törnek fel belőlünk is
amikor életünk viharba kerül.
Nem értjük, hogy Isten miért van csendben.
Miért nem szól közbe?
Miért nem üt oda az ellenfeleinknek?
Miért nem emel ki bennünket a bajból?
Pedig Ő azt ígérte, hogy velünk lesz!
És az Isten keresésében úton lévő ember
vagy a Krisztust követő hívő,
oly balgán nem érti a helyzetet.
Mert érthetetlen, hogy miért nem lép az Isten,
amikor akkorák a hullámok,
amikor olyan kegyetlen az élet vihara.
Bárcsak tudnánk a nagy egészre úgy nézni,
hogy a világ legbiztonságosabb pontja
az a hullámok közt hánykolódó hajó,
- az életünk, - mert abban itt van Jézus velünk!
Lehet, hogy életünk viharai nagyon nagyok.
S a szél és a hullámok miatt recseg, ropog minden.
De Ő, - aki velünk tart, - nagyobb mindennél!
Hánykolódhat életünk hajója, - nem fog elsüllyedni!
Hitünk kell kiemeljen bennünket küzdelmeinkben,
rálátva a teljes egészre, Istennek üdvözítő tervére.
Látnunk kell, hogy a legnehezebb időszakban is
biztonságban vagyunk, ha Jézus mellettünk van,
és ha mi kitartunk Jézus mellett!
Nemcsak Jézusról mond el a vihar, a történtek valamit,
de sokat árul el a tanítványokról is.
Azt, hogy annyi jel és egyértelmű csoda láttán sem bíznak.
És rólunk is ily szegényes képet árul el,
ha jön egy nehézség, egy próba,
és feladjuk, ahelyett, hogy bizton remélnénk,
Isten megmutatja önmagát és szabadítását.
Mert ezt megígérte!
Ha pedig ezt nem hisszük, ez nem Róla,
ez magunkról árul el valamit.
Még nagyon sokat kell haladjunk
a bizalomnak Feléje vezető útján!
Haladjunk!
Szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Ismét Márti lányomék vendége voltam…
(ezért nem vehettem részt János tiszi temetésén,
de lélekben imával voltam jelen… R.I.P.!)
Ez itt egy régebbi élmény összefoglalása,
- hűsítsenek a havas hegytetők képei!
https://www.youtube.com/watch?v=pVfTE55V9_s
|