|
Holnap karácsony második vasárnapja!
2021.01.02. 17:23
A mai kereszténység nagy része újpogány életet él. Ezért a mai napig alig valami vált be a jövendölésekből. A kardból nem lett ekevas, az oroszlán felfalja a kisgidát, a vipera halálra marja a csecsemőt, sőt a meg nem születettek millióit.
Holnap karácsony második vasárnapja!
Az én Jézusom a Krisztus, akiben Isten mindig
közel van és ugyanakkor távol is.
Pontosan így volt ez azon az első karácsonyon is.
Egészen közel volt azokhoz, akik befogadták Őt,
de mérhetetlenül távol azoktól, kik elutasították.
Oly fájdalmasan és szomorúan írja le
Szent János evangélista e mondatot
Örömhírének kezdetén: „A tulajdonába jött,
de övéi nem fogadták be Őt!” (Jn 1, 11)
A Biblia egyik legszomorúbb kijelentése ez!
Ugyanakkor egyben kérdéssé is merevedik.
Mi, - készek vagyunk-e befogadni Őt?
Alkalmas-e a lelkünk arra, hogy Isten küldöttének,
az emberiség Megváltójának temploma legyen?
Ő végtelen szeretetében, - megindult felénk,
sőt Jászlában, de még inkább ott a Kereszten,
meg is érkezett. A következő mozdulatot, -
Feléje irányuló lépésünket, tőlünk várja.
Akkor, ha ezt megtettük, - akkor átölel bennünket
szerető közelségében, életnyújtó áldásával.
Ám az emberiség egy nagy része
még mindig abban a tévhitben (mert ez is hit!), - él,
hogy ha kizárja Istent az életéből,
akkor azzal Istent kudarcra ítéli.
Üdvösségünk története teljesen másról beszél!
Az Úr üdvözítő tervét nem lehet meghiúsítani!
Jól látták és tudták ezt a karácsonyi angyalok is!
És egyáltalán nem akadtak fenn
a Gyermek oly szegényes érkezésén.
A szomorú tények ellenére is
képesek voltak dalra fakadni.
Énekbe foglalni a könyörtelen emberi sorsba
érkező Isten dicsőségét, - el nem fogadásával is, -
és ugyanakkor a jóakaratú embernek felfesteni
a Gyermekkel érkező békességet is.
Ha az angyali karok képesek voltak azt a karácsonyt
Isten dicsőségének látni és nevezni,
akkor mi emberek szomorúan kell megállapítsuk,
hogy az, - az emberi szégyen ünnepe is volt.
A karácsonyi angyalok azt is látták, hogy mekkora
erő árad a betlehemi Jászol szegénységéből a történelemre.
Isten szegénységéből gazdagság, el nem fogadásából
számunkra gyermekké fogadás, elutasításából hívogatás,
Jászlából, Keresztjéből üdvösség fog származni.
Feltámadásakor ez a Gyermek, - akit nem fogadtak el, -
kitör a történelemből és az örökkévalóságba emeli az embert.
A mai kereszténység nagy része azonban újpogány életet él.
Ezért a mai napig alig valami vált be a jövendölésekből.
A kardból nem lett ekevas, az oroszlán felfalja a kisgidát,
a vipera halálra marja a csecsemőt,
sőt a meg nem születettek millióit.
Ugyanakkor most már nemcsak az angyalok tudják,
hogy a szeretet minden bűnnél és gyengeségnél nagyobb,
hanem mi magunk is. Szívünk legmélyebb rétegeiből
ezért kell feltörjön az öröm és dicséret hangja:
Dicsőség a magasságban Istennek és a földön
békesség, a jóakaratú embereknek!
Boldog újesztendőt és szép vasárnapot kívánok,
szeretettel:
Árpád
VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
J.S. Bach: Újévi Kantáta - BWV 28 / Pieter Jan Leusink
https://www.youtube.com/watch?v=2gGSPAfdYJc
szöveg:
https://drive.google.com/file/d/12YiKtqMQ2-Cbx3isqV448eKSQXqxhQML/view
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum