Vasárnap van! ((évközi 24.)
2011.09.11. 18:06
Isten országa
a „megbocsátok”
szó nélkül elképzelhetetlen.
Misericordias Domini – Taize – Irgalmas istenünk jóságát mindörökké éneklem…
http://www.youtube.com/watch?v=pva71b0fTMM&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=xEeY9a_3NkI&feature=related
Francesco Durante - Misericordias Domine - Dresdai Kreuz Kórus - Martin Flämig
http://www.youtube.com/watch?v=LXn1pLQZqCU
Mozart - Misericordias Domini K.222 - Chamber Kórus - Berlini Rádió Zkara - Marcus Creed
http://www.youtube.com/watch?v=lEBYufTXJQk
Az én Jézusom a Krisztus, aki természetes egyszerűséggel,
és tökéletes pontossággal megmondta,
hogy hányszor kell megbocsátanunk az ellenünk vétőknek:
„nem mondom, hogy hétszer, - hanem hetvenszer hétszer!” (Mt 18, 22)
Isten országa a „megbocsátok” szó nélkül elképzelhetetlen.
Ez a szó, - kétszer kell elhangozzék. Isten ajkáról, s az enyémről.
Isten országa, - Isten élete bennem, s az én életem Őbenne, a mennyben.
Ö nem ölelhet engem Szívére, nem vehet fel a Szentháromság közösségébe,
csak akkor, ha megbocsátó szavával eltörli bűneimet, tisztává, szentté tesz.
Ez a megbocsátó Szó, - Ige, - a keresztjén meghalt Jézus Krisztus.
Üdvösségemhez szükséges, hogy én is kimondjam,
embertársaim felé: „megbocsátok!”
Mert a menny, - nem csak együttélés Istennel, de együttélés az embertestvérrel is.
Csak az léphet át a végtelen Boldogság szeretetközösségébe,
amikor kilép földi életéből, - aki előbb itt a földön egy lett
a megbocsátásban, testvéreivel is, akikkel Ott, - találkozik.
Az egység alapjához elkerülhetetlenül hozzátartozik
a „megbocsátok, - mindent és egészen.”
Az tény, hogy egészen tökéletesen,
képtelenek vagyunk szeretni egymást.
Akkor legalább, haragudni ne haragudjunk egymásra.
Csak így tud valamit kezdeni velünk Istenünk.
Ő nem külön-külön ölel bennünket magához, hanem mindenkit,
akik egyek Krisztusban.
S nem lehet egy a többiekkel Krisztusban az,
aki nem képes megbocsátani.
Természetesen nem pusztán szóval kell megbocsátani,
(ez sokszor, talán sértő leereszkedésnek hat),
hanem a szív mélyén, és megfelelő viselkedéssel.
Nagyon csúnya és kicsinyes:
„ahogy bánik velem valaki, én is úgy bánok vele…”
Rettenetes lenne, ha Isten is ezt mondaná nekünk.
Ő azt mondja: „aki megbocsát embertársának,
annak én is megbocsátok.” De csak annak!
Az irgalom, - Isten ajándéka az életünkben.
A lelket boldoggá teszi, ha ezt szívébe fogadja.
Aki tud bocsánatot kérni, vagy megbocsátani,
annak szívében az Úr otthont talál, -
s az szinte értetlenül kérdi magától:
„hát eddig ezt, miért nem láttam?”
Szívében túlcsordul a hála mindent megértő és elviselő szeretete.
Bocsássunk meg egymásnak,
- gyakoroljuk az Úr irgalmát, - életünkben.
nem csak azért, mert ez az érdekünk,
hanem mert a Jézusban megjelent isteni irgalom szépsége,
így ragyog át életünkön.
S miért ne éppen ezen a szép, őszeleji vasárnapon?
Istenünk irgalmától ragyogó,
szép vasárnapot!
Szeretettel:
Árpád
|