Holnap húsvét 7. vasárnapja.
2011.06.04. 18:24
Csak az remélheti, hogy Krisztusával a mennyben lesz,
aki már földi életében, gondolataiban, vágyaiban,
sokat van vele.
Minden napom, sőt minden tettem, döntés erről.
J. S. Bach: g-moll fúga - Basilika Maria Himmelfahrt prämonstratenser Chorherrenstift:
http://www.youtube.com/watch?v=wAESvhUixR0
J. S. Bach: g moll fúga - BWV 578 - Ton Koopman orgonál:
http://www.youtube.com/watch?v=PhRa3REdozw&feature=related
J. S. Bach: Himmelfahrts-Oratorium (BWV 11).
Dicsérjétek Istent birodalmában, magasztaljátok Őt dicsőségében,
áldjátok Őt ragyogásában; vigyétek el messze földre dícséretét..,
http://www.youtube.com/watch?v=Vkj4jf_yfvE&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=GdPk3Izayv8
A mennyben fenn a trónusnál – (Golgota Dicsőítő Csapat)
http://www.youtube.com/watch?v=W9_q2b1ySUY&feature=related
Holnap húsvét 7. vasárnapja.
Magyarországon, ez idő szerint a katolikus egyház,
e napon ünnepli Urunk mennybemenetelét.
Az én Jézusom a Krisztus,
- aki „apostolainak szemeláttára felemelkedett,
majd felhő takarta el szemük elől.” (Ap Csel 1, 9)
Az Őt követők élete, - mennybemenetel.
A Róla szóló Írás elsősorban ezért Örömhír számunkra.
Jézus Krisztus a mennyből jött közénk, -
miközben személyében mindig is az Atyánál maradt.
Emberré lett, mennybemenetelével,
- emberségünket vitte az Atyához.
Egyetlen gondolata, érzése nem volt,
ami Atyjáéval ellenkezett volna.
Ezért mindent magával vihetett.
Magával vihet bennünket is,
hisz üdvösségünkért szállt le a mennyből,
vérével váltott meg minket.
Most már csak rajtunk múlik, mit választunk.
Akarunk - e Vele, a mennybe emelkedni?
Ha igen, - élnünk is úgy kell, hogy életünk,
emberi kapcsolataink, döntéseink, cselekedeteink,
olyanok legyenek, amelyek méltóak az Örökkévalóságra.
Mennybemenetelünk itt és most kezdődik,
de csak akkor, ha távol tartunk magunktól mindent,
ami nem méltó a Mennyhez. S meg teszünk mindent,
amire Krisztus szeretete sürget bennünket.
Csak az remélheti, hogy Krisztusával a mennyben lesz,
aki már földi életében, gondolataiban, vágyaiban,
sokat van vele.
Minden napom, sőt minden tettem, döntés erről.
Tulajdonképpen minden, ami rossz, fájdalmas, tragikus,
arra emlékeztet: Odaát mindez, - nem lesz.
S minden, ami szép, ami jó, örömet nyújtó,
- az elvégzett munka feletti öröm, a családi élet szépségei, -
- jó tetteink nyomán fakadó közérzetünk,
nyugodt lelkiismeretünk békéje, -
csak halvány árnyéka, - apró előíze, -
a ránk váró örök boldogságnak.
Krisztus, ugyan megígérte,
hogy velünk marad a világ végezetéig,
mégis búcsúzik övéitől.
Egyszer mindnyájunknak búcsúznunk kell.
Halálunk, - a szenvedések ellenére is szép lesz, -
ha az beérés a Mennyre.
Örömünnep, - mennyei születésnap.
A nagy kérdés, - merre halad életünk?
A mennyei születés felé, vagy a végső elvettetés felé?
Amit megkezdtünk földi éltünkben, -
azt folytatjuk az Örökkévalóságban.
Aki pokollá tette embertársa életét, bűnben fetrengett, -
annak számára teljessé válik Pokla.
Aki Istent kereste,
elsősorban a másoknak nyújtott áldozatos szeretete által,
Őt fogja megtalálni, - a maga boldogító valóságában.
Tegyünk érte, - ezen az Ünnepen is!
Hogy ez eredményes legyen, - boldogító, -
kívánom, szeretettel:
Árpád
|